Távol tenger szigetérűl - - - - U U - - Visszakerült párja nélkűl. - U U - - U - - A szigetnek vad lakója U U - - - U - U Tartja párját nyügben, - U - - - - Vagy elveszett - mert közöttök U - U - - U - - Nincs, ki lenne hütlen! - U - U - U S alig lesz az ég sugáros, U - U U - U - U A tavakra el-kiszálldos; U U - U - U - - De sietve visszafordul, U U- U - U - - Mintha fészkén várnák, - U - - - - Hol örvendve, kelepelve U - - U U U - U Lebocsátja szárnyát. U U - U - - Tojás-költés idejére U - - - U U - U Ő is lapul a fészkére; - - U U U - - U Üres fészkét üli híven, U - - - U U - U Üli éhen, szomjan; U U - - - - Be-benyúlkál az orrával U U - - U - - - Hű anyai gondban. - U UU - U Fiatalok szárnya megnőtt, UU U - - U - - Vigan űzik már a felhőt; U U - - - U - - S ő egész nap a fiait - U - U U UU- Tanitgatja szállni; U - - U - U Itt az idő: hüvesülnek - U U - U U - U A nap éjszakái. U U - U -U Itt az idő: s utnak indúl, - U U - - U - - Száll a messze tengeren túl; - U - U - U - - Fészke mellett itt is, ott is - U - - - U - - Hiven forgolódik; U - - U - - Vándorlását, gyötrődését - - - - - - - - Igy folytatja holtig. - - - U - U Szemeimmel elkísérem, U U- U - - - - Mikor száll a kéklő égen; U - - U - - - U Ez a madár mintha sorsunk U U U - - U - - Élő képe volna! - - - U - U A szív ha szent tárgyat veszt el, U - U - - - - - Tartja magát képzelettel, - U U - - U - - Mint az özvegy gólya! - U - - - U
| A
A
B
C
D
C
| 8
8
8
6
8
6
| | A
A
B
C
D
C
| 8
8
8
6
8
6
| | A
A
B
C
D
C
| 8
8
8
6
8
6
| | A
A
B
C
D
C
| 8
8
8
6
8
6
| | A
A
B
B
C
B
| 8
8
8
6
8
6
| | A
A
B
C
D
D
C
| 8
8
8
6
8
8
6
| | | |
| Alliteráció |