Vörösmarty Mihály Egyedhez című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Kedves volt leveled, most is, mint máskor, előttem,
 -  -   -    U U -    -   -    -    -  U   U -  -   
Kedves főképen mert vigadozva köszönt.
 -  -   - - -   -    U U -  U  U  -   
Ah de vidáman, Egyed, nem válaszol arra barátod:
-   U  U - U   U  -    -   - U  U  -  U  U - -    
Búba merűlt lelkén fájdalom árja csapong.
 - U  U -    -  -   -  U U  -  U   U -    
Gyáva panaszt nem fogsz te azonban hallani tőle,
  - U  U -     -   -     U U -  -   -  U U  - U  
Szíve sebét önkényt elfödi más szem elől,
  - U  U -  -  -    -  U U  -    U  U -  
Azt mégis bánatjának szüntére kimondja,
-    - -   - -  - -    -  - U  U -   U  
Hogy búcsúzástól retteg előre nagyon...
 -    -  - -  -   -  U  U - U  U  -     
Jött szilaj és szabad érzésekkel nyugtalan ifju,
 -     U U  -    U U  -  - -  -    -  U U  -  U 
Élni kivánt, s maga sem tudta, kereste miért?
-  U  U -       U U  -   -  U   U -  U  U-    
Gond nélkűl az egekre szegé még bútalan arcát,
 -    -  -  U  U -  U   U -  -   - U U  -  -  
Arra veté szemeit, lelke is arra kele.
-  U  U -   U U-    -  U U  -  U  U U  
Nem sejté, hajh nem hiheté, hogy földi valóság
 -   -  -   -    -   U U -   -    -  U  U - -  
Boldogságának vethet örökre határt.
 -  -  - - -   -  U  U -  U  U -    
Képzete megszűnt itt. Komoran nyúlt s hosszan elejbe
 -  U U  -   -   -     U U -    -      -   U  U -  U
A már nem képzelt életi pálya helye.
U  -   -   -  -   - U U  -  U  U  U  
Megnyílt keble, kivánságok fakadoztak erében.
 -   -    -  U   U -  - -   U U -  U  U - -   
S egy kép, fellegiből, érzeni földre voná
  -    -    -  U U -   -  U U  -   U  U - 
S most távoznia kell. Az üdőnek szárnyai húzzák,
   -    - -  UU  -    U  U - -    -   UU  -  -   
S kétes sorsával küzdeni messze vetik.
   - -   -  - -   -  U U  -   U  U U  
Ah majd földet-eget megmér szomorodva szemével,
-   -    -  U  U -   -  -    U U -  U   U - U  
És égen földön nem leli amit ohajt:
-  - -   -  -   -   U U U U  U -    
Akit teljesedő gyönyörében visszahoz álma,
U -   -  U U -   U  U - -   -   U U  -  U 
Aki szivének bús lángjain élve lebeg.
U U   U - -   -   -   UU  -  U  U -   
De minek említem? Mennem kell... menni utóbb is,
 U  U U  -  - -    -  -   -       -  U U -   -   
Mindnyájan örök éj csendibe menni fogunk.
 -    - U  U U  -    -  U U  -  U  U -   
Addig is a kegyes ég legjobb adománya, barátság,
-  U  U  U  U  U  -   -  -   U U -  U   U -  -   
Bírja kivánatimat, s nyújtsa mosolygva kezét
 -  U  U - U U -       -   U  U -    U  U - 
Ez szánjon ha homályba borúl teli fénye napomnak,
-    -  -   U  U -   U  U -   U U  -  U  U -  U  
Ez legyen örvendő társ ha vigabbra derűl.
-   U  U  -  -  -  -    U  U -   U  U -  
Így noha bús, mégis kelletlen nem lesz az élet,
-    U U  -    - -   -  -  -   -   U   U  - -   
S kedvemet a szükség, bár szegi, el nem üti.
   -  U U  U   -  -    -    U U  -   U  U U  
Légy te is a kevesek közt buzdítgatva segítőm
 -    U U  U  U U -   -    -  -  -  U  U - -  
Légy te is ébresztőm, s híve nevemnek Egyed.
 -    U U  -  -   -      - U  U -  U  U  -   
Majd ha szivem bajain könnyít az üdő haladása,
 -    U   U -   U U-   -   -  U  U -  U U - U  
S kínos gondjaimat győzve feledni tanít:
   - -   -   UU -    -  U  U -  U  U -   
Én s te együtt zengjünk az üdűlő honnak örömdalt,
-     U U  -    -   -   U  U - -  -  U  U -  -    
S gyenge viráginkból fris koszorúja legyen.
    -  U  U - -   -    -   U  U - U  U  U  
 14

12

16

13

15

13

13

12

15

14

15

14

14

12

15

12

15

13

15

12

15

12

15

13

14

13

16

14

16

13

14

13

15

13

16

13

15

13




Hexameter



Hexameter

Pentameter

Hexameter
Alliteráció
Pentameter

Hexameter



Hexameter

Pentameter

Hexameter



Hexameter



Hexameter



Hexameter

Pentameter

Hexameter



Hexameter













Pentameter

Hexameter

Pentameter

Hexameter





Pentameter

Hexameter

Pentameter

Hexameter