Mitől oly terhes minden ősz U - - - - - U - s mért kábulunk el illatában? - - U - U - U - - S ha lágyan perg a sok levél, U - - - U - U - mért látjuk, hogy ott a halál van? - - - U - U U - U Ha szőlőgerezdhez nyulunk, U - - U - - U - mért járja hő az ujjainkat? - - U - U - U- - S az érett nő mért gyengül el, U - - - - - U - mint rózsa, mit a szél megingat? - - U U U - U - U És mint a vágyó anyaméh, - - U - - U U - miért járunk szívig kinyílva? U- - - - - U - U S miért cseng és mért mosolyog U- - - - U U U az érett körte, alma, szilva? U - - - U - U - U Ezt kérdi öntudatlanul - - U - U - U U így őszidőn a gyötrött lélek. - - U - U - - - - Bámulván csöndes betüit - - - - - U UU a kalendárjom levelének. U U - - - U U - U S míg leterítve áll az ágy - U U - U - U - s a kályhának még lángja nincsen U - - - - - U - U az ablakon az őszi fény U - U U U - U - beszáll s megcsúszik a kilincsen. U - - - U U U - U S kopogtatás nélkül benyit U - U - - - U U az ősz, adója legjobb jónak; U - U - U - - - U az érett magzatot hozó U - - - U - U - anya: a kilencedik hónap. U U U U - U - - U
| A
B
C
B
| 8
9
8
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
9
8
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
9
8
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
9
8
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
9
8
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
9
8
9
| ^ Félrím
| | |
| Alliteráció
|