Magasságos,
U - - -
Te tudod: nehéz ez az apaság,
U U - U - U U U U -
Amit az én szegény vállamra tettél.
U U U - U - - - U - -
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
- U - - - - U - U U
Ez a gyermek... ha szemébe tekintek,
U U - - U U - U U - -
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
- U U - - - - - U U
Anyja szemei s a Te szemeid,
- U U UU U U U UU
Istenem, a Te szemeid azok.
- U U U U U UU U -
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
U U - - U - - - U U
Oly ismerősek, s oly idegenek...
U - U - - U U U U U
Ez az ács-műhely... ezek a forgácsok...
U U - - U U U U - - -
Mit tehettem érte?... mit tehetek?
- U - U - U - U U U
Én tanítottam fogni a szerszámot,
- U - - - - U U - - -
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
- - - - - - U U U - U
Úgy félek: mi lesz?
- - - U -
Most is ki tudja, merre kóborog,
- - U - U - U - U -
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
U - U - - U - U U - -
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
U U U U - - U - U U
Ó, jó volt véle Egyiptomba futni
- - - - U U - - U - U
S azután is óvni a lépteit,
U U - U - U U - U-
Fel a templomig, Jeruzsálemig,
U U - U - U U - U -
Míg egyszer elmaradt...
- - U - U -
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
- - - - U - U - U- U
Borzolta szürkülő szakállamat,
- - U - U - U - U U
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
U - U - U - - - U -
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
U - U - U - U - U- U
S most olyan más az útja...
- U - - U - U
Vezetném és Ő vezet engemet.
U - - - - U U - U -
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
U - U U U U U U - -
Magasságos,
U - - -
De ki tudja a Te ösvényedet?
U U - U U U - - U -
Te vagy az atyja, - én senki vagyok,
U U U - U - - U U U
Az Evangéliumban hallgatok,
U U - - U- - - U -
S hallgat rólam az Evangélium.
- - - U U U - - UU
| 4
10
11
10
11
10
10
10
10
10
11
10
11
11
5
10
11
10
11
10
10
6
11
10
10
11
7
10
10
4
10
10
10
10
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|