A pórkunyhóban gyermek született,
U - - - - - - U U -
Egy rabbal e földnek több rabja lett.
- - U U - - - - U -
Szegény a kunyhó, hangos és hideg;
U - U - - - U - U U
Az élet árva benne és rideg.
U - U - U - U - U -
Száműzve onnan minden földi jó,
- - U - - - - - U -
De a nyomor két kézzel fogható.
U U U - - - - - U -
És mégis örvend a szegény anya,
- - U - - U U - U U
Bár öröme vég nélkül tartana!
- U U U - - - - U U
Örvend ama gyermeknek, aki még
- - U U - - U U U -
Szíve alatt elkárhoztattaték. -
- U U - - - - - U -
Ki fájdalommal szülted magzatod,
U - U - - - - - U -
Hogy léteért megáld, nem várhatod,
- - U- U - - - U U
Ő fog körülgondolni, nézni és
- - U - - - U - U -
Első csapás fején a születés. -
- - U - U - U U U -
Mi jobb az életnél s mi gyászosabb,
U - U - - - U - U -
Mint az, hogy aki él, százszorta rab?
- - U U U - - - U -
Mert nem szabadnak bosszus istenek
- - U - - - U - U -
Csak fél erényt s hatást engedtenek.
- - U - U - - - U -
Fekszel te, kisgyermek, szűk póla közt,
- - U - - - - - U -
Téged keresztvíz és könyű föröszt.
- - U - - - U - U -
Szunyadj el inkább s többé föl se kelj,
U - U - - - - - U -
Számodra sír lesz jó nyugalmi hely.
- - U - - - U - U -
Földön kikötvék a nagyság, erény,
- - U - - U - - U -
Csak szánakoznak a kín emberén.
- - U - U U - - U -
Bármit mivelj, bár tedd ki lelkedet,
- - U - - - U - U -
Mint szolga ontnád élő véredet.
- - U - - - - - U U
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
|
|