Szerző
Somlyó Zoltán

Somlyó Zoltán

születési nevén Schwartz Zoltán, költő, újságíró és műfordító

1882. június 22. — 1937. január 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 414 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. augusztus 3.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Somlyó Zoltán

A fiam

Egyre az jár az eszembe
az est bús óráiban,
hogy elmúltam negyven éves
s kétéves múlt a fiam.

Fáradt vagyok, lankadt lélek:
negyven év, az nagy idő!
S ím, most itt terem helyettem
egy friss szív és friss tüdő.

Mintha puszta árnyék lennék,
vagy kísértet: úgy vagyok.
Szemem régi, tüzes fénye
az ő szemében ragyog.

És örülni?... mért örülnék!
Hisz az övé az öröm!
Éltem országútja szélin
a bú kövét így töröm.

Ötven évvel hogy kísérem
majd az iskolába őt?
Hetven évvel - hogyha élek -
hogy keressek néki nőt?

A térdemen - nyolcvan évvel -
hogy ringassam a fiát?
S száz évemmel hogy tudom meg,
hogy jó-e, vagy rossz diák?

...Egyre ez jár az eszembe
s mélyen a szivembe szúr.
Mennék is már, öreg szolga.
Ő az élet. Ő az úr!...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom