Teslér, ki hitte, hogy megint feléd - - U - U - U - U - Visz változékony sorsom istene? - - U - - - U - U U Ki hitte, hogy még egyszer nyughatom U - U - - - - - U U A hű barátság karjain veled, U - U - - - U- U - S mit most akadva késve hoz s viszen - - U - U - U - U U A néma tolmács, azt buzgó szivünk U - U - - - - - U - Teljes hevéből nyers szó fejti ki, - - U - - - - - U U S titkunk ha lesz, nyílt ajkunkról ömöl, - - U - - - - - U - Nem a lezárt lap álmos rendiről. U U U - U - - - U - Ki hitte ezt? Lásd, mégis így leszen. U - U - - - U - U - Ha Pincehelytől Görbő nincs tova, U - U - - - - - U U Ha Pincehelyhez Teslér hű marad, U - U - - - - - U U Őtet barátja többször látja ott. - - U - U - - - U - Nyilas havának kezdetén tanyám U - U - - - U - U - Görbő leend, ott lesz majd Pista is, - - U- - - - - U - S köszönt előre és örűl velem. U - U - U - U - U U A dolgainktól megmaradt üdőt U - U- - - U - U - O mely vidáman fogjuk tölteni! U - U - - - - - U U Együtt csevegvén, vagy hallván ha lágy U - U - - - - - U - Hangokra ébredt hegedűd húrjain - - U - - U U - - U- Szívszaggató nótáid zengenek; - - U - - -- - U - Vagy túl az élet megszükűlt körén - - U - - - U - U - Shakespeare világát választjuk lakúl, U - UU U U - - - - - U - Hogy, míg zajával eltelik szivünk, - - U - U - U - U - Ne halljuk itt a külvilág zaját, U - U - U - U - U - Mely édes álmainkat elveri. U - U - U- U - U U Élj addig is, barátom, boldogan, - - U - U - - - U - S ha néha - ami bár távol legyen - U - U U U - - - U - Setét, komor színt vet rád a világ, U - U - - - - U U - Csak istenedhez és szivedbe nézz; U - U - U - U - U - Ott fény, örök fény van, s itt sincs homály: - - U - - - - - U - Igy földerűl majd ködbe vont szemed, - - U - - - U - U - S amerre nézesz, víg tavasz leszen. U - U - - - U - U U
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
11
10
10
13
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|