Teslér, ki hitte, hogy megint feléd
- - U - U - U - U -
Visz változékony sorsom istene?
- - U - - - U - U U
Ki hitte, hogy még egyszer nyughatom
U - U - - - - - U U
A hű barátság karjain veled,
U - U - - - U- U -
S mit most akadva késve hoz s viszen
- - U - U - U - U U
A néma tolmács, azt buzgó szivünk
U - U - - - - - U -
Teljes hevéből nyers szó fejti ki,
- - U - - - - - U U
S titkunk ha lesz, nyílt ajkunkról ömöl,
- - U - - - - - U -
Nem a lezárt lap álmos rendiről.
U U U - U - - - U -
Ki hitte ezt? Lásd, mégis így leszen.
U - U - - - U - U -
Ha Pincehelytől Görbő nincs tova,
U - U - - - - - U U
Ha Pincehelyhez Teslér hű marad,
U - U - - - - - U U
Őtet barátja többször látja ott.
- - U - U - - - U -
Nyilas havának kezdetén tanyám
U - U - - - U - U -
Görbő leend, ott lesz majd Pista is,
- - U- - - - - U -
S köszönt előre és örűl velem.
U - U - U - U - U U
A dolgainktól megmaradt üdőt
U - U- - - U - U -
O mely vidáman fogjuk tölteni!
U - U - - - - - U U
Együtt csevegvén, vagy hallván ha lágy
U - U - - - - - U -
Hangokra ébredt hegedűd húrjain
- - U - - U U - - U-
Szívszaggató nótáid zengenek;
- - U - - -- - U -
Vagy túl az élet megszükűlt körén
- - U - - - U - U -
Shakespeare világát választjuk lakúl,
U - UU U U - - - - - U -
Hogy, míg zajával eltelik szivünk,
- - U - U - U - U -
Ne halljuk itt a külvilág zaját,
U - U - U - U - U -
Mely édes álmainkat elveri.
U - U - U- U - U U
Élj addig is, barátom, boldogan,
- - U - U - - - U -
S ha néha - ami bár távol legyen -
U - U U U - - - U -
Setét, komor színt vet rád a világ,
U - U - - - - U U -
Csak istenedhez és szivedbe nézz;
U - U - U - U - U -
Ott fény, örök fény van, s itt sincs homály:
- - U - - - - - U -
Igy földerűl majd ködbe vont szemed,
- - U - - - U - U -
S amerre nézesz, víg tavasz leszen.
U - U - - - U - U U
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
11
10
10
13
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|