Megsebezték szárnyam. Lombtalan berekben,
- U - - - - - U - U - -
Bozótos, avaros, vad erdőbe` jártam.
U - U U U - U - - - - -
Leszállott a dér is. Mindig betegebben,
U - - U - - - - U U - -
Fázva bolyongtam a hideg éjszakában.
- U U - U U U U - U - -
Vándortársaimtól messze elmaradva;
- - - U- - - U - U - U
Megázott a fészkem, bomlott, kusza lett...
U - - U - - - - U U -
Vágytak reám, mint a menekülő vadra,
- - U- - U U U U - - U
Hogy is találkoztam akkor én veled?...
U - U - - U - U - U U
Már tudom! Fény rezgett a te ablakodban,
- U - - - - U U - U - -
Nyirkos, őszi ködbe` enyhe lámpafény.
- U - U - U - U - U -
Kinyujtott kezedbe dermedten csapódtam,
U - - U - U - - - U - U
A lehelletedre ébredtem fel én.
U U - U - U - - - U -
Beh jó is volt nálad... didergő madárnak,
- - - - - - U - - U - -
Melengettél forró szíveden, - tudod?
U - - - - - - U - U -
Házatok békéje a szívembe áradt;
- U - - - U U - - U - -
"Terülök! Terülök!" - szólt az asztalod.
U U - U U - - U - U U
Óh, de azóta már vége van a télnek,
- U U - U - - U U U - -
Meggyógyult a szárnyam, repülni tudok.
- - - U - - U - U U U
És a lombok újra suttognak, beszélnek.
- U - U - U - - - U - -
Hívnak, csalogatnak ismerős dalok.
- - U U - U - U - U -
Már szállnak a dalok... Kék tenger, tiszta lég,
- - U U U - - - - - U -
Nagy rónák, városok, a titkok, a csodák...
- - - - U U U - U U U -
Én hívem, fel se vedd! Csüggedt azér` ne légy!
- - - - U - - - U - U -
Nekem verdesnem kell a börtön ablakát...
U - - - - - U - U - U -
| A
B
A
B
C
D
C
A
| 12
13
12
12
12
11
12
11
| | A
B
A
C
D
E
D
E
| 12
12
12
11
12
11
12
11
| | A
B
A
B
C
D
E
F
| 12
11
12
11
12
12
13
12
| | | |
|
Alliteráció
|