Tompa Mihály Fejfa című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Meghozta gyümölcsét
 -  -  U   U -   -  
Zöld ágam; az ágnak alatta,
 -   - U   U  -  U  U -  U 
A hontalan útast
U  -  U U  - -   
Kért nyúgalom árnya fogadta,
 -     - U U  -   U  U -  U  
S a vész idején menekülve alám:
  U  -   U U -   U U -  U U -    
Rá védve borúlt leveles koronám!
 -  -  U  U -    U U -   U U -   

  
S engem, ki tenyésztem
  -  -    U  U  -   U 
A messze vidék örömére:
U  -   U  U -  U U - U  
A törpe halandó,
U  -  U  U -  -  
Fejszét derekamra ki mére,
 -   -   U U -  U  U  - U  
Hogy több tavaszon ki ne hajtson az ág,
 -    -    U U  -   U  U  -   U  U  -  
Őrnek siri lakja tövébe kivág.
-  -   U U  -  U  U - U  U -   

 
És akinek ifjú
-  U U U  -  - 
Bimbót s levelet hoza ékül
 -  -     U U -   U U - -  
Száz új kikelet, most
  -  -   U U -    -   
Rajtam rohadás moha zöldűl.
 -  -   U U -   U U  -  -   
Lombon zene csattog, a fülmile búg;
 -  -   U U   -  U   U  -  U U  -  
Itt éji sirok riadó ura zúg.
-   - U  U -   UU - U U  -   

 
Őt, sirja ölében
-    -  U U - -  
Porladva ki fekszik alattam,
 -  -  U  U  -   U  U -  -   
Meghozva gyümölcsöm,
 -  -  U   U -   U  
Érdemre ha nézsz, meghaladtam!
-  -  U  U  -      -  U -  -   
Hosszú kora puszta, miként az ugar,
 -   -  U U  -   U   U -   U  U -   
Hanját feledés lepi s asszu avar!
 -  -   U U -   U U   -   U U U  
A

B

C

B

D

D

 6

9

6

9

11

11

A

A

B

A

C

C

 6

9

6

9

11

11

A

B

C

B

D

D

 6

9

6

9

11

11

A

B

C

B

D

B

 6

9

6

9

11

11



































Alliteráció