Petőfi Sándor Két testvér című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Van énnekem egy kedves cimborám,
 U  -  U U  -    -  -   -  U -   
Talpig derék, becsűletes fiú;
 -  -   U -    U  - U -   U-  
Midőn szomoruságnak szele fú,
 U -    U U U -  -    U U  -  
Vidámság köpenyét akasztja rám.
 U -  -   U U  -  U -    U  -   

  
Ha nemzetem sorsára gondolok,
 U  -  U -   -  - U  -  U -   
S szivem szorítja fojtó sejtelem:
    U -    U -  U  -  -  -  U U   
Az én kedves pajtásom ott terem,
U  -   -  -   -  - U  -    U U  
És szól, hogy ez nem férfias dolog;
-    -    U   -   -   -  U-   U U   

 
Azt mondja, hogy csak várjak egy kicsit,
-    -   U   -     -   -  U  -    U  -   
Hogy majd idővel másformán leszen,
 -    -   U - -   -  -  -   U  U  
Az ég kegyébe ismét fölveszen,
U  -   U  - U -  -   -  U  U  
És, minket árva népet, megsegit.
-    -  U  -  U  - -    -  U U   

  
Ha szerelem bújában epedek,
 U   U U -   - - U  U U U  
És a lemondás már-már főbe ver,
-  U  U -  -   -   -   - U  U  
Az én kedves pajtásom nem hever,
U  -   -  -   -  - -   -   U -   
Hanem jön és szól: ne legyek gyerek.
 U -   U  -    -    U  U  -    U U   

 
Azt mondja, hogy ne hagyjam magamat;
-    -   U   -    U  -   -   U U U  
Ámbátor az most rám nem is figyel,
-  - U  -   -    -   U  -   U  -   
Ki szerelmem tőkéjét vette fel,
 U   U -  -   - - -   -  U  -   
Majd megkerűl még tőke és kamat.
 -    -  U -   -   - U -   U U   

  
S ha eszmetársulatnál fogva itt
   U -   U -  U -  -   -  U -  
Eszembe jut borzasztó pénzügyem:
U  -  U  -   -  -   -  -  U  -    
Biztat, hogy a szerencse, elhigyem,
 -  -    U   U   U -   U  -  U  -   
Számomra is megnyitja markait;
  - -  U -   -   -  U  -  UU   

 
Azt mondja, hogy még megjön az idő,
-    -   U   -    -   -  U  U  U -  
Hol fűtetlen szobában nem lakom,
 -   - -  -    U - -   -   U -   
Ha szűk udvarra nyíló ablakom
 U   -  -  -  U   - - -  U -  
Tábláin a tél dérvirága nő. -
 -  -U  U  -   -  U - U  -    

 
Az én kedves pajtásom így beszél
U  -   -  -   -  - U  -    U  -  
Kimondhatatlan barátságosan,
 U -   U -  -   U -  - U -   
S lelkemnek oly széles jókedve van
   -  -  U  -     - -   - -  U  -  
Bút, bajt felejtető meséinél.
 -    -    U -  U -  U -U -   

 
E jó fiúnak egy rosz bátyja van,
U  -  U- U  -    -    -   U  U  
Igen komor, goromba férfi ő;
U -   U -    U -  U  -  U - 
Ez a rosz bátya mindig közbejő,
U  U  -    -  U  -  -   -  U - 
És fölpofozza öccsét csúfosan,
-   -  U -  U -   -    - U U   

  
S tőlem kegyetlenűl elkergeti.
   - -   U  -  U -  -  -  U U  
Levert kedéllyel ballag tőlem el,
 U -    U -   -   -  -   - U  -   
De újra jő, vigasztal és ölel
 U -  U  -   U -   U  -  U U 
A jó fiú, ha szerit ejtheti.
U  -  U-   U   U U  -   U U  

  
Tudjátok tán, s fölösleges a szó:
 -  - -   -      U -  U U  U   -  
Ily jóbarátomúl kit bírok én?...
-    - U - U -   -   - U  -      
Vigasztaló pajtásom a remény,
 U -   U -  -  - U  U  U -    
S komor, goromba bátyja a való.
   U -    U -  U  -   U U  U - 
A

B

C

A

 10

10

10

10

A

B

B

A

 10

10

10

10

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 10

10

10

10

^ Ölelkező rím
A

A

A

A

 10

10

10

10

^ Bokorrím
A

B

B

A

 10

10

10

10

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 10

10

10

10

^ Ölelkező rím
A

B

B

C

 10

10

10

10

A

B

B

A

 10

10

10

10

^ Ölelkező rím
A

B

C

A

 10

10

10

10

A

B

B

A

 10

10

10

10

^ Ölelkező rím
A

B

C

A

 10

10

10

10





Alliteráció







Alliteráció

































Alliteráció









Alliteráció



Alliteráció















Alliteráció