Ki megnyitod kelyhed mosolygva, kéken: U - U - - - U - U - - Légy üdvöz, üdvöz, kedves ibolya! - - U - - - U U U U A szép tavasznak első mosolya, U - U - U - - U U U Oh légy, a hű emlékezet nevében! - - U - - - U - U - U Ilyen volt ő szelid szemével épen! U - - - U - U - U - - Mely hirdeté, mit lelke gondola, - - U - - - U - U U Ártatlan élte csendesen folya, - - U - U - U - U U Mint a patak, rejtő bokor tövében! - U U - - - U - U - U Nem érte ő az ibolyás tavaszt, U - U - U U U - U - Mely zöld lombot és édes dalt fakaszt - - - U - - - - U - Vidékein az új éltű ligetnek; U - UU U - - - U - U És keblem zordon téli pusztaság, - - - - - - U - U - Hol bánat és szív, alvó gyöngyvirág! - - U - - - - - U - Fájó beszédben téged emlegetnek! - - U - - - U - U - U
| A
B
B
A
| 11
10
10
11
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 11
10
10
11
| ^ Ölelkező rím
| A
A
B
| 10
10
11
| | A
A
B
| 10
10
11
| | | |
|
|