Tompa Mihály Kikeletkor című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Keresd fel, kis madár, az elhagyott tanyát!
 U -    -    -   U -   U  -  U  -    U  -   
S dalolja a még kopár berek vidékinél,
   U -  U U  -   U -   U -   U - U -   
Holott szárnya alatt melengetett anyád,
 U -     -   U U -    U -  U -   U  -   
S étetgetett, amig szárnyadra nem kelél!
  - -  U -    U -    -   -  U  -   U -   

  
Ne bánd, hogy a galyon száraz levél zörög,
 U  -     U   U  U  -    - -   U -   U U  
És rajta a rongált fészek csak alig áll;
-   -  U U  -  -    -  -    U  U U  -    
Kedvesebb a kicsiny, de ősi szent örök,
 -  U -   U  U  -     U - U   -   U U  
Idegen kőszálon, sasok tanyáinál.
U U -   -  - -    U -   U  -U -   

  
Vagy elég a bús arc, hogy hütlenek legyünk...?
 U   U -  U  -  -     -    -  U -   U  -       
Kevés jól tölt idő, derengőbb tájakon,
 U -   -   -   U -   U -  -    - U U  
Ugy elfelejtet-e mindent, mindent velünk...?
U   -  U -  U  U  -  -     -  -    U -       
S emléket, multakat pártos homályba vona?
  -  - -    -  U -   -  -   U -   U  U U  

  
Keresd fel a fészket, melyet anyád rakott!
 U -    U  U  -   -    U  U  U  -   U -    
Dobog, melegszik már a földnek kebele, -
 U -    U -   -   -  U  -   -   U U U   
A szellő, mely néha lassudan megcsap ott,
U   -  -   -    - U  -  U -   -   U  -   
Az eszmélő élet első lélekzete.
U  -   - - - U  -  -  - -  U U  

  
Megéled nem soká, és vidám arcot ölt.
 U - -   -   U -  -   U -  -  U  -    
De bús lesz akkor is, ha nem zeng éneked!
 U  -   U   -  U  -    U  -   -   - U -   
Koszorúzott, ifju halott leend a föld,
 U  U - -    -  U  U -    U-   U  -    
S felette szótalan, borongó csend lebeg.
   U -  U   - U -    U -  -   -    U U   

  
Mitől a természet keble dagad, feszűl,
 U -  U  -  -  -   -  U  U -    U  -  
És széjjel-feslenek a tölgyek bogai:
-    -  -   -  U U  U  -   -   U UU  
Az élet s teljesség habzását egyedűl
U  - -     -  -  -   -  - -  U  U -  
Tenéked adatott nyilván kimondani.
 U - U  U U -     -  -   U -  U U  

  
Dalolj hát kis madár! mondd ki hangos szóval:
 U -    -   -   U -    -     U  -  -    - U   
Az élő természet amit némán érez;
U  - -  -  -  U  U -   - -  - U  
Ajakidról a táj ha víg énekszót hall:
U U -  -  U  -   U  -  - -   -   -     
Felmosolyog hozzád, hálás gyermekéhez!
 -  U U  -   -  -    - -    -  U - U  
A

B

A

B

 12

13

12

12

^ Keresztrím
A

B

A

B

 12

12

12

12

^ Keresztrím
A

B

A

C

 12

12

12

13

A

B

A

B

 12

12

12

12

^ Keresztrím
A

B

C

B

 12

12

12

12

^ Félrím
A

B

A

B

 12

12

12

12

^ Keresztrím
A

B

A

B

 12

12

12

12

^ Keresztrím


































































Alliteráció