Vannak dolgok, amikről nem beszélünk,
- - - U U - - - U - -
mert szóba foglalt fényük langy, hamis...
- - U - - - - - U -
S miket elhallgat még a líra is.
U U - - - - U - U U
Én sose voltam finom s álszemérmes;
- U U - - U - - U - -
sosem kerestem gyengéd rímeket.
U - U - - - - - U -
De most, ez egyszer, szólnom nem lehet.
U - U - - - - - U U
Csak jajgatás és dadogás e vers is,
- - U - - U U - U - U
öreg fogak közt öreges nyögés -
U - U - - U U - U -
fázós sorokba fojtott dünnyögés.
- - U - U - - - U -
Mert szívemben sok kérdeznivalóval,
- - - - - - - U U - -
félek a hangtól, amely áruló,
- U U - - U U - U -
s gyilokként önfejemre háruló...
U - - - U - U - U -
Ezért pipámat megtöltöm szinültig,
U - U - - - - - U - U
a gyújtót lassan föllobogtatom
U - - - - - U - U U
és kinézek a nyitott ablakon.
- U - U U U - - U U
És számolom: egy férfi, kettő, három...
- - U U - - U - - - -
Még járnak itt e sötét avaron...
- - U - U U - U U -
De látni őket már nem akarom.
U - U - - - U U U U
És önmagam is szörnyű teher látnom,
- - U U - - - U - - U
e súlyos nyűggel meg miért gyaláz
U - - - - - U- U -
bennünket a csók... láz... fogantatás?...
- - U U - - U - U -
...Ó, lesik már a lábam közt a lépést!
- U - - U - - - U - -
artériáim hő lélekzetét.
- - U-- - - - U -
S a vágyaimból ömlő bús zenét...
U - U- - - - - U -
Keserű számban kis tajtékpipámat,
U U - - - - - - U - -
kapadohányba fúló sok jajom,
U U U - U - - - U -
s pecsétgyűrűmet szegény ujjamon...
U - - - - U - - U U
| A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | A
B
B
| 11
10
10
| | | |
|
Alliteráció
|