Hüs kutfejek csorgóinál
- - U - - -U -
Ülök hallgatva, egyedül;
U - - - U U U -
Lelkemre barna fellegárny:
- - U - U - U -
A mult emléke nehezül.
U - - - U U U U
S fájdalmasan elgondolom:
- - U U - - U -
Mi boldog ember, akinek
U - U - U U U -
Keblét lángok nem égetik...
- - - - U - U U
- Hanem, mint e forrás hideg!
U - - U - - U U
Elgondolom: mi haszna volt
- - U - U - U -
Nemes tüzednek, oh kebel?
U - U - U - U -
Hogy lángjánál tenéleted
- - - - U - U -
S boldogságod perzselted el!
- - - - - - U U
És felsohajtok csendesen:
- - U - - - U -
Hideg forrás, hideg patak!
U - - - U - U -
Fagyasszátok meg keblemet...
U - - - - - U U
És koporsómig áldalak!
- U - - U - U U
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
B
B
| 8
8
8
8
| | A
B
A
B
| 8
8
8
8
| ^ Keresztrím
| | |
|
|