Somlyó Zoltán Panaszos dal című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Aki még szereti a régi szobák
U U  -    U U U U  - U   U -  
bús, skófiumbőrös asztalait;
 -     - U-  - U  -   U U-   
vagy fehér leányok nagy kerteken át
 -    U -   U-  -   -    -  U U  -  
szálldosó esteli lágy dalait;
  -   U - -  U U  -    U U-   
s akit megkínzott a szent szerelem,
  U -   -  -  -   U   -     U U U  
egy-két szót az szóljon velem!
-    -    -  -    -  -   U U   

 
Aki csak nézi az ablakokat
U U   -   - U U  -  U U -  
s a paloták sorait estefelé;
  U  U U -   U UU  -  U U -  
s mély kriptát keres, hogy csöndes szívét
   -     -  -   U -    -     -  -    - -  
halotti fehérbe temesse belé;
 U -  U  U -  U  U -  U  U -  
s aki tudja, hogy mi az: egy lány,
  U U  -  U   -    U U   -    -   
az szomorún nevessen rám!
-    U U -   U -  -   -   

 
Aki nagymesszire vágyakozik
U U  -   -   U U  -  U U -  
s csak a távoli dalokat hallja;
    U  U  - U U  U U -   -   U 
akinek átok a déli sugár
U U U  - U  U  - U  U - 
és zokog a derekalja;
-   U U  U  U U -  U  
s aki sebes ajkon, szíven és kézen,
  U U  U U  -  -     - U  -   - U  
az egyszer a szemembe nézzen...
U  -    U  U   U -  U  -  U    
A

B

C

B

D

D

 11

10

11

10

10

8

A

B

C

B

D

D

 10

11

10

11

9

8

A

B

C

B

D

D

 10

10

10

8

11

9