I. U Szeretem halvány arcodat U U - - - - U - S bágyadt fényű szemeidet, - - - - U UU U Azt az ajkot, amely lángol - U - U U - - - S mégis hallgat, mégis hideg. - - - - - - U U Nem vagy te szép, s nekem, látod, - - U - U - - - Mégis legszebb a világon. - - - - U U - - Gúnyolodó, hideg ajkad - U U - U U - - Mindig édes csókkal zárom. - U - - - - - U II. UU Ne gúnyoljál tudákosnak, U - - - U - - U Oh, ne mondd, mert kinevetlek, - U - - U U - - Hiszen látod, nem vagyok bölcs, U - - - - U - - Mert megtudtad, hogy szeretlek. - - - - - U - U Ez az, miben felül nem múlt U - U - U - - - Soha senki e világon. U U - U U U - - Szeretni hűn, végtelenül, U - U - - U U U Ez, ez az én tudományom. U U U - U U - U
| A
| 1
| | A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
A
B
A
| 8
8
8
8
| ^ Visszatérő rím
| A
| 2
| | A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|