Búra hajlik a szomorú-fűz ága...
- U - U U U U - - - U
Búra hajlik az én éltem világa.
- U - U U - - - U - U
Édes szülém váltig biztat, de tudom,
- - U - - - - - U U -
Hogy a nyarat általélni nem fogom.
U U U U - U - U - U U
Rózsák között a szomorú-fűz ága...
- - U - U U U - - - U
Nem illem én ebbe a vig világba.
U - U - - U U - U - U
Mit ér látni a jó kedvet énnekem,
U - - U U - - U - U -
Ha nem vidul búbánatos életem.
U - U - - - U U - U U
Sír kell nekem, olyan sötét, fekete,
- - U U U - U - U U U
A milyenre szivem` a bú festette...
U U - U U - U - - - U
És bokrétás süveg helyett fejemhez,
- - - - U - U - U - -
Jőjjön inkább egy kiszáradt fakereszt.
- U - - - U - - U U -
A virágot még siromra se hintsenek...
U U - - - U - U U - U -
Nehogy csudát lássanak az emberek,
U - U - - U U U - U -
Bús szivemnek poraitól siromon,
- U - - U UU - U U -
Fekete lesz a hófehér liliom.
U U U U U - U - U UU
| A
A
B
B
| 11
11
11
11
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 11
11
11
11
| ^ Páros rím
| A
A
A
A
| 11
12
11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
B
C
| 12
11
11
11
| | | |
|
|