Egy arc derűje lelkembe ivódott:
U - U - U - - U U - -
Őserdő fáiba a napsugár.
- - - -U U U - U -
Tegnap volt, vagy százezer éve már:
- - - - - U U - U -
Én nem tudom.
- - U U
Én azt tudom csak, hogy lement a nap,
- - U - - - U - U U
Egemről egy mosoly leáldozott.
U - - - U - U- U -
Kihűlt és megkövült a rengeteg. -
U - - - U - U - U -
De mit most tárnamélyről felhozok:
U - - - U - - - U U
A fekete gyémántban napmeleg:
U U U U - - - - U U
Az a mosolygás lappangva remeg.
U U U - - - - U U U
Nektek adom - hogy melegedjetek.
- U U - - U U - U U
| A
B
B
C
D
A
E
A
E
E
| 11
10
10
4
10
10
10
10
10
10
| | A
| 10
| | | |
|
|