Egy özvegy, boldog mint nő és mint anya egykor,
U - - - - - - - - U U - -
Míg e szép neveket sorsa viselni hagyá, -
- U - U U - - U U - U U -
Keble kihalt örömét e kőnek alája temette,
- U U - U U - U - U U - U U - U
Jó férje s szeretett magzata hamvaiban. -
- - - U U - - U U - UU U
Eltemeté bennök, mit az élet nyujthata édest
- U U - - - U U - - - U U - -
És örökös gyásznak fellege szálla reá.
- U U - - - - U U - U U-
Sorsa sötétségén csak a hit fáklyája dereng, mely
- U U - - - U U - - - U U - -
Túl a síron igér majdani egyesülést.
- U - U U - - U U U U U -
| 13
13
16
13
15
13
15
13
|
Alliteráció
Hexameter
Pentameter
Hexameter
|