Falusi harangszó
Az erdőbe is elkisér a hang:
A falusi, az egyszerü harang.
Lehull a lélek földi gyarlósága,
Gőg és kevélység porig megalázva.
És int a pázsit, mint az oltárszőnyeg,
Imádság szárnyán feltörnek a könnyek,
Csak sirni, sirni a harang szavára,
Nem tudod mért, csak omlik könnyed árja.
Reád borul az égi kék palást,
És elmondod a legszebb vallomást:
Isten, kinek szemében csak örök jóság van,
Te szólsz hozzám, a kis harang szavában.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!