Szerző

Bálintffy Etelka

teljes nevén Rózsaági Antalné Bálintffy Etelka, művésznevén Hajnalka, pesti költőnő

1844. március 24. — 1906. január 28.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 13036 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2008. április 16.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (54)

Bálintffy Etelka

Nem tart örökké semmi...

Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél,
Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél,
Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény,
Szétpattanó habocska a csendes tó szinén,
Szeretni?! ah, mi édes, mint repes a kebel,
Ha e kicsiny szó bűvös varázsa futja el.
Úgy jő, miként a hajnal, piros színben ragyog,
S mint szivárvány az égen, megváltozik legott.
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt,
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
Vigasztaló csak az van, vigaszt csak ott lelünk,
Hogy az sem tart örökké, ha sírunk, szenvedünk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Katocska

2008. május 10. 16:12

Ez a vers, sokat mond, nemcsak szerelmi szinten, hanem elet szinten is