Midőn a hold határtalan magasban
U - U - U - U - U - -
Fölszáll a Tátrán, vándorolva lassan,
- - U - - - U - U - -
S szikrázó csillagok közt szeliden
- - - - U - - U U -
Fénylő sugárral a tájon pihen:
- - U - U U - - U U
Az alvó erdő felsóhajt remegve,
U - - - - - - - U - U
S tükrözve holdját a tengerszem keble:
- - U - - U - - - - U
Dagályban önt ki, vet hullámokat,
U - U - U - - - U -
Mint partjain túláradt indulat.
- - U- - - - - U U
| A
A
B
B
| 11
11
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 11
11
10
10
| ^ Páros rím
| | |
|
|