Külön-külön mind csöndes emberek,
U - U - - - U - U U
Egy-egy tavaszból őszbe hajló ág,
U - U - - - U - - -
Együtt: a katonák.
U - U U U -
Külön-külön, úgy lehet, mindenik
U - U U - U - - U -
Beleborzadna, mikor öldököl,
U U - - U U U - U U
Együtt: egy rettentő, véres ököl.
U - - - - - - U U U
Külön-külön halk, bús pásztortüzek,
U - U - - - - - U U
Itt-ott csillan a lángjuk tétován,
- - - U U - - - U -
Együtt: egy hömpölygő tűzóceán.
U - - - - - - - U-
Magukra mind külön kis életek,
U - U - U - U - U -
Fáradt ívük magasból mélybe száll,
- - - - U - - - U -
Együtt, jaj együtt: a halál.
U - U U - U U -
| A
B
B
| 10
10
6
| | A
B
B
| 10
10
10
| | A
B
B
| 10
10
10
| | A
B
C
| 10
10
8
| | | |
|
|