Csak álmodám, hogy szép az élet,
U - U - - - U - -
Mert lelkem sirva látja már,
- - - - U - U -
Hogy rózsakoszorúja fölött
- - U U U - U U -
A fergeteg pusztitva jár.
U - U - - - U -
A bibor levelek lehullnak,
U U - U U - U - U
A tavasz fénye eltünik,
U U - - U - U -
S a cserjelomb királyi fészke
U - U - U - U - U
Dalával végkép megszünik.
U - - - - - U U
Erdő, mező borongó ködnek
- - U - U - - - -
Hordozza szürke táborát,
- - U - U - U -
Mely annyi tündérszép virágnak
U - U - - - U - U
Emészti édes illatát!
U - U - U - U -
Elhágy szivemnek égi lángja,
- - U - U - U - U
A gondok örvényébe száll,
U - U - - - U -
S a láb, mely eddig szabad bércen,
U - U - - U - - -
Most rablánc gyürüjében áll.
- - - U U - U -
De kínos ily csalatkozás!
U - U - U - U -
Hogy szép az élet, álmodám,
- - U - U - U -
És te, ki alkotál, teremtő,
- U U - U - U - -
Tán benned is csalatkozám.
- - U - U - U -
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
A
B
A
| 8
8
9
8
| ^ Visszatérő rím
| | |
|
Alliteráció
|