A föld, mely barna, úgy, mint én
U - - - U - - -
s mint én, oly bús, oly régi,
- - - - - - U
maga az áldott türelem
U U U - - U U -
s ki kéri: megsegéli.
U - U - U - U
Én járok rajta s bánatom
- - - - - - U -
naponta megalázza.
U - U U U - U
Bár szeretem, mert rámarad
- U U - - - U U
a földiségem váza.
U - U - - - U
Én járok rajt csak, én magam!
- - - - U - U -
Mindenki más csak rája lép
- - U - - - U -
s a barna föld se tudja,
U - U - U - U
hogy arcom, kezem, derekam:
U - - U - U U U
egy imakönyvből kihullt kép,
U U U - - U - -
mit eltép egy szűz ujja.
U - - - - - U
| A
B
C
B
| 8
7
8
7
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
7
8
7
| ^ Félrím
| A
B
C
| 8
8
7
| | A
B
C
| 8
8
7
| | | |
|
Alliteráció
|