A föld, mely barna, úgy, mint én U - - - U - - - s mint én, oly bús, oly régi, - - - - - - U maga az áldott türelem U U U - - U U - s ki kéri: megsegéli. U - U - U - U Én járok rajta s bánatom - - - - - - U - naponta megalázza. U - U U U - U Bár szeretem, mert rámarad - U U - - - U U a földiségem váza. U - U - - - U Én járok rajt csak, én magam! - - - - U - U - Mindenki más csak rája lép - - U - - - U - s a barna föld se tudja, U - U - U - U hogy arcom, kezem, derekam: U - - U - U U U egy imakönyvből kihullt kép, U U U - - U - - mit eltép egy szűz ujja. U - - - - - U
| A
B
C
B
| 8
7
8
7
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
7
8
7
| ^ Félrím
| A
B
C
| 8
8
7
| | A
B
C
| 8
8
7
| | | |
| Alliteráció
|