Szerző
Reményik Sándor

Reményik Sándor

erdélyi származású költő, akinek verseit 1945 után politikai okokból évtizedekre száműzték a magyar irodalomból

1890. augusztus 30. — 1941. október 24.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 919 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 10.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Reményik Sándor

Holt lélek terhe

Lámpátlanul, ébenfa bárkán
Holt lelket hordozok.
Lapát lendül, izom feszül:
Majd összeroskadok.
Halott lélek: ólomteher,
Lankadt karom ki váltja fel,
Evezni ki segít?

Hajnalhajón ki jön elém
Fehér ködök közül?
A messze úszó ravatal
Küszöbére ki ül?
Ki mondja: nem halt meg a lány,
Nem halt meg, aluszik csupán
Ki mondja ezt nekem?

Reményik Sándor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom