Jakab Ödön Rokkant lovak című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Lassan döczög a szemetesszekér.
 -  -   -  U  U   U U -   U -  
Előtte két ló: egy pej s egy fehér,
U -  U  -   -  -    -    -    U -  
Az egyik béna lábára beteg,
U  U  -   - U  - - U  U U  
A másik hátán régi, mély sebek.
U  - -   - -   - U   -    U U   

  
Látni rajtok, hogy igába fogott,
 -  U  -  -    U   U - U  U -   
Elnyűtt testöknek nehéz a robot.
-   -    -  -  -   U -  U  U -   
Fáj a nagy terű, fáj a durva hám.
 -  U  -    U -   -  U  -  U  -   
De valami még jobban fáj talán!
 U  U U U  -   -  -   -   U -   

  
Mindkettő búsan hajtja le fejét.
 -   -  -  - -   -   U  U  U -   
Fásultan tűrve sorsuk szégyenét,
 - -  -   -  U  -  -    -  U -   
Míg gondolatjuk messze kóborol
 -   -  U -  -   -   U  - U -  
Tarka emlékek földjén valahol.
 -  U -  - -   -   -   U U U   

  
Hej, milyen másként festett az a múlt!
 -    U  -   -  -    -  -   U  U  -    
Szabad róna, mely végtelenbe nyúlt,
  U -   - U   -    -  U -  U   -    
Szép, buja rétek, hűs akáczliget,
  -    U U  - -    -  U -   U U  
Izzó verőfény, délibábvizek!
-  -  U - -     - U -  U U   

 
Aztán virradtak rá még szebb napok:
-  -   -  -  -   -  -    -    U -    
Huszárcsapat és szédítő galopp,
 U  -   U U  -    - - -  U -    
Trombitazengés, csaták mámora.
  -  U U -  -     U -   - U U  
Miket feledni nem lehet soha!
 U -   U -  U  -   U -   U U  

  
S míg így tűnődnek, gépkocsitülök
   -  -    - -  -    -  U  U U U 
Éles sikolya csapja meg fülök.
- -   U U  U   -  U  -   U -   
Mintha csak ismét ott künn szólana
 -   U   U  -  -  -    -     - U U 
Rohamra hívó trombiták szava!
 U -  U  - -   -  U -    U U  

  
Hurrá!... Száguldni szeretnének ők!
 -  -       - -   U   U -  - U  -   
De ott vannak már a kapu előtt.
 U -    -  -   -  U  U U U -    
Hol kosarakban rengeteg szemét
 -   U U -  -   -  U -    U -  
Várakozik, hogy szekérre vegyék.
 - U U -    -     U -  U  U  -   

  
Csak álljatok meg, szegény, jó lovak!
  U  -   U -   -     U -     -  U -   
Hagyjátok el a fényes álmokat,
 -   - U  U  U  -  U  -  U -   
S ne búsuljatok, nézzetek reánk:
   U  - -  U -    -  U -   U-     
Mi sem vagyunk ám, kik egykor valánk!
 U  -   U  -   -    U  -   -   U -    

  
Mi is tudjuk, hogy mi a csatatér.
 U -   -  -    -    U U   U U -   
Nekünk is termett egykor ott babér.
 U -   -   -  -   -   U  -    U -   
Most pedig szürkén, gyáván poshadunk,
 -    U -    -  -     - -   -  U -    
S idegen járom sebzi a nyakunk!
  U U -   - -   -  U U   U -    

 
A ti sorsotok mégsem oly gonosz.
U  U  -  U -   -  U  -    U -    
Mert titeket csak egy kéz ostoroz.
 -    U U -    U  -    -  -  U -   
De rajtunk, kiket ég, föld elhagyott,
 U  -  -     U U  -    -   -  U  -   
A fél világ bősz ostora sajog!
U  -   U -   -   -  U U  U U   

 
A ti sebetek immár behegedt.
U  U  U U U  -  -   U U -    
De a mieink vérző, nyílt sebek,
 U U  UU-    -  -    -    U -   
S csak a jó Isten tudja egy maga:
    U  U  - -  -   -  U -    U U   
Begyógyulnak még egyszer valaha!
 U  -  -  -   -  -    -   U U U 
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím






















Alliteráció







Alliteráció





























Alliteráció