Lassan döczög a szemetesszekér. - - - U U U U - U - Előtte két ló: egy pej s egy fehér, U - U - - - - - U - Az egyik béna lábára beteg, U U - - U - - U U U A másik hátán régi, mély sebek. U - - - - - U - U U Látni rajtok, hogy igába fogott, - U - - U U - U U - Elnyűtt testöknek nehéz a robot. - - - - - U - U U - Fáj a nagy terű, fáj a durva hám. - U - U - - U - U - De valami még jobban fáj talán! U U U U - - - - U - Mindkettő búsan hajtja le fejét. - - - - - - U U U - Fásultan tűrve sorsuk szégyenét, - - - - U - - - U - Míg gondolatjuk messze kóborol - - U - - - U - U - Tarka emlékek földjén valahol. - U - - - - - U U U Hej, milyen másként festett az a múlt! - U - - - - - U U - Szabad róna, mely végtelenbe nyúlt, U - - U - - U - U - Szép, buja rétek, hűs akáczliget, - U U - - - U - U U Izzó verőfény, délibábvizek! - - U - - - U - U U Aztán virradtak rá még szebb napok: - - - - - - - - U - Huszárcsapat és szédítő galopp, U - U U - - - - U - Trombitazengés, csaták mámora. - U U - - U - - U U Miket feledni nem lehet soha! U - U - U - U - U U S míg így tűnődnek, gépkocsitülök - - - - - - U U U U Éles sikolya csapja meg fülök. - - U U U - U - U - Mintha csak ismét ott künn szólana - U U - - - - - U U Rohamra hívó trombiták szava! U - U - - - U - U U Hurrá!... Száguldni szeretnének ők! - - - - U U - - U - De ott vannak már a kapu előtt. U - - - - U U U U - Hol kosarakban rengeteg szemét - U U - - - U - U - Várakozik, hogy szekérre vegyék. - U U - - U - U U - Csak álljatok meg, szegény, jó lovak! U - U - - U - - U - Hagyjátok el a fényes álmokat, - - U U U - U - U - S ne búsuljatok, nézzetek reánk: U - - U - - U - U- Mi sem vagyunk ám, kik egykor valánk! U - U - - U - - U - Mi is tudjuk, hogy mi a csatatér. U - - - - U U U U - Nekünk is termett egykor ott babér. U - - - - - U - U - Most pedig szürkén, gyáván poshadunk, - U - - - - - - U - S idegen járom sebzi a nyakunk! U U - - - - U U U - A ti sorsotok mégsem oly gonosz. U U - U - - U - U - Mert titeket csak egy kéz ostoroz. - U U - U - - - U - De rajtunk, kiket ég, föld elhagyott, U - - U U - - - U - A fél világ bősz ostora sajog! U - U - - - U U U U A ti sebetek immár behegedt. U U U U U - - U U - De a mieink vérző, nyílt sebek, U U UU- - - - U - S csak a jó Isten tudja egy maga: U U - - - - U - U U Begyógyulnak még egyszer valaha! U - - - - - - U U U
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|