Ó, lásd az idők hetyke lányait, - - U U - - U - UU a napokat, mik engem összemarnak, U U U - U - U - U - U ünnepözönnek, boldogságzamatnak. - U U - - - - - U - U Nézd a napok fürge legényeit, - U U - - U U - UU a perceket, mik már nem az enyémek, U - U - - - U U U - - kék tóba hulló százszinű zenének. - - U - - - U - U - U S a percek bús koraszülötteit: U - - - U U U - UU egy-egy csöpp esőt téli mélabúban, U - - U - - U - U - - ruhád ráncába temess el az úrban. U - - - U U - U U - U S az esők fojtott ritmusu neszét, U U - - - - U U U - mely egykor ifjú testünkbe szivárgott, U - U - - - - U U - - tisztábbnak lásd, mint engem s a világot. - - - - - - - U U - U
| A
B
B
| 10
11
11
| | A
B
B
| 10
11
11
| | A
B
B
| 10
11
11
| | A
B
B
| 10
11
11
| | | |
|
|