Kibédi Sándor Napszámosok című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Ferdevállas, kajlabajszú emberfiák,
 -  U -  -    -  U -   - -  -  U-   
kopott a ruhájuk, roggyan a lábuk
 U -   U  U - -    -   U  U  - -  
s a derekuk roppan a meddő tusán.
  U  U U -   -  U  U  -  -  U -   
Kenyér, kenyér! - és holmi rongy a testen;
 U  -    U  -     -   -  U  -    U  -  U  
ebben merül ki minden akarat.
-  -   U -   U  -  U  U U U  
Egy kicsi ház, kertecske, társ, gyermekek
-    U  U  -    -  -   U   -      -  U U  
- teremtő Isten, milyen nagy dolog!
   U -  - -  -    U  -   -    U U   

  
Nézem őket, babonázott szemmel nézem.
 - U  - -    U U - -     -  -   - U  
Őskép. A poros úton mendegélnek.
-  -   U  U U  - -   -  U -  U  
Ezt így, valahol már láttam, régen.
-   -     U U -   -   -  -    - U  
Ez hát az árnyék? - kérdeztem akkor,
-   -  U  -   -      -  -  U  -  -   
nem felelt senki.
 -   U -    -  U 
Az emberek bámulva elmeredtek a kérdésemen.
U  -  U -   - -  U -  U -  U  U  -  - U U   
- Most is kérdem. Nem érti senkisem.
   -   -   -  -    U  -  U  -  U U  
 12

11

11

11

10

11

10



12

11

10

10

5

16

10