Szerző
Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond

író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja

1879. június 29. — 1942. szeptember 5.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 3180 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 29.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Móricz Zsigmond

Koldus verebek

Sivít a szél, zúg a zápor,
Eresz alatt verébtábor.
Egyre azon csiripelnek,
Ennivalót hol is lelnek.
Csirip, csirip, csip,
Éhen veszünk itt.

Záporeső egyre szakad,
Éhes veréb hoppon marad,
Tarisznyát vet a nyakába,
Veti fejét koldulásra.
Csirip, csirip, csip,
Csak kap egy kicsit.

- Tyukanyókám, kérem ásson,
Rossz szivvel ma jaj ne lásson,
Istenadta szegény vagyok,
Adjon egy szem buza-magot.
Csirip, csirip, csip,
Éhen halok itt.

- Jól van, jól van veréb hugom,
Nagy inséged szánni tudom.
Ha nem adnék míg van nekem,
Megverne az Isten engem.
Csirip, csirip, csip,
Jaj be jól esik!...

Koldus veréb haza biceg,
Rakott iszák vállán fityeg;
Barátinak mutogatja,
Irigységük megpukkasztja.
Csirip, csirip, csip,
Aki ügyes csip.

- Jaj te zsobrák, jaj te gaz!
Hol vetted ezt! Mondj igazt!
- Kolduljatok, kaptok még,
Tyukanyónál van elég.
Csirip, csirip, csip,
Hanem rólam csitt!

Ketten, hárman, szégyenszemre,
Mennek egy-két buzaszemre,
Tyukanyó is fejet csóvál,
Csak kicsiny marokkal szór már.
Csirip, csirip, csip!
Magamnak sincs mit!

Van riadal veréb tanyán,
Mind fut mankó s szütyő után.
Most legyen a gazda már dús,
Seregestől jön a koldus.
Csirip, csirip, csip.
Ha nem adnak csip.

- Mit akartok, zsivány horda?
- Könyörögni jöttünk volna.
- Dolgozzatok, nincs már eső!
De szól a sok préda leső:
Csirip, csirip, csip!
Fösvény gazda, csitt!

A mankóból dorong válik,
A koldus, mint rabló áll itt.
De tyuk anyó vitéz legény:
- Csibéimet megvédem én!
Csirip, csirip, csirip, cserép,
Igy kotródik el a veréb.

Móricz Zsigmond aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!