Te már mindent tudsz, halott katona, U - - - - U - U U U Vagy ami jobb tán: tudod már a semmit. U U U - - U - - U - - Szemed nem bántja bűn és babona, U - - - U - - U U U S füledbe már az örök csend szüremlik. U - U - U U - - U - U Te már elérted, halott katona, U - U - - U - U U U Amit mi, jaj-jaj, mindhiába várunk: U - U - - - U- U - - Téged takar a béke bársonya, - - U U U - U - U U S már mind valóság, mi nekünk csak álmunk. - - U - - U U - U - - Kocsid után, mely lassan visz tova, U U U - - - - - U U Meredt szemekkel, szivszorongva nézünk: U - U - - - U - U - - Te így térsz haza, halott katona, - U - - U U U - U U U S ó, más lesz-e a mi hazatérésünk? - - U U U U U U - - -
| A
B
A
B
| 10
11
10
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 10
11
10
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 10
11
10
11
| ^ Keresztrím
| | |
| Alliteráció
|