Szonett, te drágakő, te antik U - - - U - U - - Gyöngysor, Reá akasztlak ím, - - U- U - U - Hűsen pihenj le vállain, - - U - U - U- De fujtsd nyakát, ha dús brigantik U - U - U - U - U Orzó szavára hangja hallik - - U - U - U - - S nagy átkot mondj, ha bántja kín, U - - - U - U - Őrködj okosan álmain - - U U U - U- S tüzelj, ha könnyű könnye zajlik. U - U - - - U - U De meg ne mondd, hogy érte sírok, U - U - U - U - U - Szavadnak akkor úgyse hisz, - U - U - U - U - Hogy verseket csak néki írok - - U - - - U - U S útam az őrülésbe visz. - U U - U - U - Csak éjfelen, ha fénye csillog, U - U - U - U - - Csókold haját helyettem is. - - U - U - U U
| A
A
A
A
| 9
8
8
9
| ^ Bokorrím
| A
A
A
A
| 9
8
8
9
| ^ Bokorrím
| A
B
A
| 9
8
9
| | A
B
A
| 8
9
8
| | | |
| Alliteráció Alliteráció
|