Magyarságom gyötrő kínnal éget,
U - - - - - - U - -
Lángja tikkaszt.
- U - -
Hordozom, mint titkos néma vétket.
- U - - - - - U - U
Hazugság őkegyelme rám kurjantott:
U - - - U - U - - - -
"Térdre, porba;
- U - U
Parancsolom, törd nyomban össze lantod.
U - U - - - U - U - U
Szolgám a pénz, a kincs, a szűz erény,
- - U - U - U - U -
Az igazság,
U U U -
Becsület, élet, minden az enyém.
U U U - - - U U U -
Fény, pompa, kéj, amit csak ad a föld,
- - U - U - U U U -
Nekem terem;
U - U -
Minden kis cseppet serlegembe tölt.
- - - - - - U - U -
Magyarnak lenni szürke póri sors,
U - - - U - U - U -
Bús égvivás;
- - U -
Elindulsz százszor, százszor megbotolsz.
U - - - - - - - U -
A napod fakó, viharfelleges.
U U - U - U - - U -
Sötét hajó,
U - U -
Mely pusztulásnak tengerén evez."
- - U - - - U - U U
Gunyolhat ármány, sírhat balga jós;
U - U - - - - - U -
Én maradok
- U U -
Sülyedő gályán utolsó hajós.
U U - - - U - - U -
| A
B
A
| 10
4
10
| | A
B
A
| 11
4
11
| | A
B
A
| 10
4
10
| | A
B
C
| 10
4
10
| | A
B
C
| 10
4
10
| | A
B
A
| 10
4
10
| | A
A
A
| 10
4
10
| ^ Bokorrím
| | |
|
Alliteráció
|