Az asztalomon arany szegélyű csésze. U - U U U U - U - - - U Gőzök vésze az aranyos teán. - - - U U U U - U- A smaragd pára a semmibe vész-e? - U - - U U - U U - U Vagy szerelem-halások képe, tükre tán? - U U - U - - - U - U - Holt szerelem később ismét folytatódik. - U U - - - - - - U - - Most párává válik, aztán lecsapódik, - - - - - U - - U U - - s homályharmattal vonja át U - - - - - U - lelked hideg üvegfalát. - - U U U - U - Csészémben hideg, sűrű lett a tea. - - - U - - - - U UU Kavargatom a barna bájitalt. U - U U U - U - U - Ha írtál egyszer homályvont üvegre U - - - - U - - U - U ujjvéggel egy nevet - - - U - U - ne hidd, hogy az belőled valaha kihalt. U - U - U - - U U U U - Csak gyenge lehelet kell, - - U U U - - s viszont látod halványult betűidet. U - - - - - - U -U U Az a név nem hagy soha nyugton, U U - - - U U - - s izgat - mint a tea a szívet. - - - U UU U - U
| A
B
A
B
C
C
D
D
| 12
10
11
12
12
12
8
8
| | A
B
C
C
B
C
D
E
D
| 11
10
11
6
12
7
11
9
9
| | | |
| Alliteráció Alliteráció
|