Szerző
Ölvedi László

Ölvedi László

költő

1903. május 22. — 1931. június 21.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 3491 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 21.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Ölvedi László

Este a Dunaparton

Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat, Budapest nevet
S a vén Lánchíd dalolni hall
Uj éneket.

És zsongva jár a forró forgatag,
Észbontó vállak bársonya vakít.
Úgy érzem, hogy nem találtam
Itt valakit.

Láttam sokszor, szemébe néztem.
Lehet, mosolygott ő is keveset.
Mégis ma, hogy nem volt itten,
Oly jól esett.

Cicomás nagy vásáros bódé,
Veri a dobot a bohócsereg.
Heje-huja - és a könnyem
Mégis pereg.

Ki ad többet? te, vagy ez, amaz?
Csengő sárarany, kegyetlen nagyúr,
Felűl eddig te maradtál -
És én alul.

Szóljak? mégse, kinek beszélnék?
Még porba nyűgöz gúny, kor, hatalom.
Fog hallani más dalt a Lánchíd
Egy szép napon.

Ölvedi László aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!