Magam nevetem ki sokszor a könyeket,
U - U U - U - U U U U -
Mik ábrándim között két szememből folynak;
U - - - U - - U - - - -
Gúnyolója vagyok magam a daloknak,
- U - U U - U U U U - -
Miket a lázas szív dobogva énekelt.
U U U - - - U - U - U -
De később még jobban ápolom azokat
U - - - - U - U U U U U
A lázas dalokat, és szemem könyeit:
U - - U U U - U - U U-
Mint érzékeny apa megtérő gyermekit,
- - - U U U - - - - U -
Kikre oly boszus volt, a mig távol voltak.
- U - U - - U - - - - U
| A
B
B
A
| 12
12
12
12
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 12
12
12
12
| ^ Ölelkező rím
| | |
|
|