Egy álmot álmodék régmúlt napokban,
U - U - U - - - U - -
Csodásan bájost s mélyen kínosat.
U - - - - - - - U U
Magam valék, megnyílt az ég felettem,
U - U - - - U - U - -
Leszállt egy angyal fényes távolából,
U - U - - - - - U - -
S fejemre tett egy rózsakoszorút,
U - U - - - U U U -
Oly illatost, olyan virágozót,
U - U - U - U - U -
Hogy szívem nem birá gyönyörje terhét:
- - - - U - U - U - -
Szerelmet adtam, jó ifjú, neked, -
U - U - - - - - U U
Így szólt az angyal, bájjal rám tekintve.
- - U - - - - - U - U
S míg ott ülék gyönyörnek érzetében,
- - U - U - U - U - -
Hervadni kezdtek a nyiló virágok,
- - U - U U U - U - U
A zöld levél sárgulva húllt alá,
U - U - - - U - U -
S tövis-koszoru vérzé homlokom,
U - U U U - - - U -
Hogy szívem már nem birta kínja terhét:
- - - - - - U - U - -
Szerelmet adtam, jó ifjú, neked, -
U - U - - - - - U U
Így szólt az angyal, búsan rám tekintve.
- - U - - - - - U - U
Oh álom volt a rózsa s a tövis,
U - - - U - U U U U
Álom, mely többé vissza nem jövend.
- - - - - - U - U -
| A
A
| 11
10
| ^ Bokorrím
| A
B
C
D
E
A
F
| 11
11
10
10
11
10
11
| | A
B
C
D
E
F
G
| 11
11
10
10
11
10
11
| | A
B
| 10
10
| | | |
|
|