Elhagytam hát a büszke várost,
- - - - U - U - -
És annyi fényes palotát;
- - U - - U U -
El a zajongó Dunapartot, -
U U U - - U U - -
Maradni nem volt mért tovább.
U - U - - - U -
És odahagytam mindent, mindent,
- U U - - - - - -
Oly könnyü szívvel, hidegen;
- - U - - U U -
Csak a kicsiny padlásszobácskát,
U U U - - - U - -
Azt soha el nem feledem.
- U U - - U U U
A nagy város magas hajléki
U - - - U - - - U
Büszkén tekintének le rám;
- - U - - - U -
A Duna, ha partján bolyongék,
U U U U - - U - -
Hideg hullámot vert alám,
U - - - - - U -
Mind azt akarta: őt csodáljam,
- - U - U - U - -
S mind azt susogta: nincs hazád!
- - U - U - U -
- Csak a kicsiny padlásszobácska,
U U U - - - U - U
Az fogadott, mint jó barát.
- U U - - - U -
| 9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
|
Alliteráció
Alliteráció
|