Mint az éjfélnek óráján
- U - - U - - -
a lebbenő árnyékok
U - U - - - -
temetőnk ősz kápolnáján
U U - - - - - -
tolódnak, s nyög hajlékok: -
U - - - - - -
Mint a Kisértet sírásra
- U U - - - - U
meglapúlt setét liget
- U - U - U -
csúsztatja el az egymásra
- - U U U - - U
pergő szellőt, melly üget:
- - - - - U U
éntőllem is keservemben
- - U - U - - -
minden úgy vonúdik el,
- U - U - U U
elfúltak vérző szivemben
- - - - - U - -
báj s öröm míveikkel.
- U - - U- -
Haj! itt hogy ég! az szörnyeteg,
U - U - - - U -
Tirán az, ki ezt tette???
U - - U - - U
Nem, zokogja a fergeteg
- U - U U - U -
lelkemben; felelet: Te.
- - - U U - U
| A
B
A
B
C
D
C
D
E
D
E
D
E
E
E
E
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
| | | |
|
|