Mint az éjfélnek óráján - U - - U - - - a lebbenő árnyékok U - U - - - - temetőnk ősz kápolnáján U U - - - - - - tolódnak, s nyög hajlékok: - U - - - - - - Mint a Kisértet sírásra - U U - - - - U meglapúlt setét liget - U - U - U - csúsztatja el az egymásra - - U U U - - U pergő szellőt, melly üget: - - - - - U U éntőllem is keservemben - - U - U - - - minden úgy vonúdik el, - U - U - U U elfúltak vérző szivemben - - - - - U - - báj s öröm míveikkel. - U - - U- - Haj! itt hogy ég! az szörnyeteg, U - U - - - U - Tirán az, ki ezt tette??? U - - U - - U Nem, zokogja a fergeteg - U - U U - U - lelkemben; felelet: Te. - - - U U - U
| A
B
A
B
C
D
C
D
E
D
E
D
E
E
E
E
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
| | | |
|
|