Vajda János Harminc év után című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
 U  -  U  -    -   -  U -  U -   
E földi létben gyász sorunk betölt.
U  -  U  -  -    -    U -    U -    
Találkozunk - irgalmas végezet! -
 U -  U -     -  -  -   - U U    
Utolszor, egyszer még, a - sír előtt.
U -   U   -    -   -   U    -  U -    
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
 -  -    -    U   U -   U -   U -  -    
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
   U  -    U -   -  -   U  -  U U  
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
-   -   U  - -    -    U  -   - -  U   
A megbánásnak könnyét arcodon.
U  -  - -  -   -   -  -  U U   

  
Mert amit én vesztettem, óriás,
 -   U U  -   -   -  U   - U-   
Hozzá az ég adott erőt nekem.
 -  - U  -  U -   U -   U U  
Én látok itt olyant, mit senki más;
-   - U  -   U  -     -   -  U  -   
Csodákat mível emlékezetem.
  U - -   - U  -  - U U U  
A multból fölmerül egy pillanat,
U  -   -   -  U U  -    -  U -   
Mint oceánból elsülyedt sziget;
 -   U U-  -  -  U  -     U U  
És látom újra ifjú arcodat,
-   - U  -  U -  - -  U -   
Mikor még másért nem dobbant szived.
 U -   -   - -    -   -  -     U U   

 
És e varázslat rád is visszahat.
-  U  U -   -   -  -   -   U U  
E lélek a te Veszta-templomod.
U  - U  U  U  -   U  -   U U  
Oltára képében látod magad;
-  - U  - - -   - -   U -   
Mi vagyok én neked, most már tudod:
 U  U  U  -   U -    -    -   U -    
Ha majd a földi élettől megváltam,
 U  -   U  -  U - -  -   -  -  U  
Imába, dalba foglalt szerelem
U - U   -  U  -  -     U U U 
Örökkévalósága a halálban...
U -  - U - - U U  U -  U    
Az ég, ládd, mégis eljegyzett velem!
U  -    -     - U  -  -   -    U U   

  
Ki bájaidból méltatlan vadakra
 U  - U-  -   -  -  -   U -  U 
Pazaroltál nem értett kincseket;
 U U -  -   U  -  -    -   U U  
Én, a hideg bálvány vezeklő rabja
-   U  U -   -  -    U -  -  -  U 
Ki minden kéjt szivébe temetett:
 U  -  -   -     U - U  U U -     
Most itt ülünk siralomházi lelkek,
 -   -   U -    U U -  - U  -  U  
És nézzük egymást hosszan, szótalan...
-   -  U  -   -    -   -     - U -     
Tekintetünkben hajh! nem az elvesztett,
 U -  U -   -   -     U  U  -  -   -   
Az el nem nyert éden fájdalma van.
U  -   -    -   - -   -  -  U  U   

 
Igy űl a hold ádáz vihar után
U   -  U  -   - -   U U  U - 
Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen,
-   -  U -    -     -   -   -  U U  
És néz alá a méla éjszakán,
-   -  U - U  - U -   U -   
Bánatosan, de szenvedélytelen,
 - U U -    U   -  U -   U -   
Hallgatva a sírbolti csöndességet
 -   -  U U  -  -  U   -  -  - U 
A rémteli sötét erdő alatt,
U  -  U U  U -  -  - U -   
Amig a fákról nagy, nehéz könnycseppek
U U  U  -  -   -     U -   -     -  -  
Hervadt levélre halkan hullanak...
 -  -    U -  U  -  -   -  U U    
A

B

A

B

C

D

C

E

 10

10

10

10

11

10

11

10

A

B

A

B

C

D

C

D

 10

10

10

10

10

10

10

10

A

B

A

B

C

D

C

D

 10

10

10

10

11

10

11

10

A

B

A

C

B

D

C

D

 11

10

11

10

11

10

11

10

A

B

A

B

C

D

B

D

 10

10

10

10

11

10

11

10

































Alliteráció





















































Alliteráció

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom