Szerző
Somlyó Zoltán

Somlyó Zoltán

születési nevén Schwartz Zoltán, költő, újságíró és műfordító

1882. június 22. — 1937. január 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1553 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 5.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Somlyó Zoltán

Könyvek, amiket sosem olvashattam

Ó, hányszor gondolok tirátok,
minden széptől és jótól elhagyottan:
ti könyvek, miket sosem olvashattam!

Ti titokzatos, messzi hűs lapok!
Betűknek mérhetetlen tengermélye:
nem vihettek magasba és a mélybe...

Ott sorakoztok messzi polcokon
a titkotok két tábla közt bezárva -
s nekem nincs kulcsom ebbe a szent zárba...

De hűvös őszi alkonyatokon,
mikor hangja sikolt a szélkakasnak,
lelkemre éles fénysávok szakadnak...

És megindul köröttem csendesen
nem olvasott könyveknek légiója
s magával ránt a tisztább régiókba...

Megálmodom - ki eljő egykoron -
a legnagyobb gondolkodót a földön:
(hol leszek én, mire csillaga följön!...)

S az új Gutenberget is, aki majd
könyvét a lelkünk ráncaira írja...
S a nagy Költőt is, ki Dantét lebírja...

Ki jókedvet és szabadságot ád
a gályapadhoz láncolt embereknek,
kik egy könyv fölé borulva remegnek...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Eddi

2014. április 7. 20:04

Nagyon jó vers gratulálok. "könyvét a lelkünk ráncaira írja"...nagyon jó! Szeretem ezt a verset.

kodrane

2014. április 6. 09:08

Ez a vers nekem új, mert most találkoztam vele először! Többször is elolvastam és egyre jobban tetszik! Köszönöm.