A költő és a sorsharag U - - - U - U U Egy anyaméhből született; U U U - - U U - Ikertestvérek voltak ők, U - - - - - U - Együtt bolygák az életet. U - - - U - U U Fa, mint most, akkor is virúlt. U - - - U - U - Árnyában sok megnyúgodott; - - - - - - U - De használt a költőnek is: U - - U - - U U Ágáról tört koldúsbotot. - - - - - - U U S ezek valának társai: U - U - - - UU Koldúsbot és a sorsharag; - - U - U - U U Elhagyja minden hűtlenűl, - - U - - - U - Csak e kettő, mi hű marad. U U - - U - U U És lantja! lantja hova lőn? - - U - U U U - Hisz a költőnek lantja van... U U - - - - U U Igen bizony, volt lantja is, U - U - - - U - Mely zenge bűvösbájosan. - - U - - - U U Megpenditette húrjait - - U - U - U- Mennydörgő éjben egykoron. - - - - U - U - S a mennydörgésnek ágyuja U - - - U - U U Elszenderűlt e hangokon. - - U - U - U U S az ég, a barna, haragos, U - U - U U U - Midőn danáját hallaná: U - U - - - U - Feledni kezdé a boszút, U - U - - U U - S csillagmosollyal néze rá. - - U - - - U - És a költő megéhezett, - U - - U - U - És emberek közé mene. - - U - U - U U Tudá: az emberszív kemény; U - U - - - U - De vélte: lágyit a zene. U - U - U U U U S mely a vihart elaltatá, U U U - U - U - És földeríté az eget, - - U - - U U U Elandalító húrjain U - U - - - UU Az ének újra zenegett. U - U - U U U - De melyet ég, vihar megért, U U U - U - U - A dalt ember nem érti meg... U - - - U - U U És ím a lant elszégyenűl, - - U - - - U - S fájdalmában kettéreped. - - - - - - - U U Ez volt a lant története. - - U - - - U U A költőbül tovább mi lett? U - - - U - U - Soká nyögé - nem tudni, hol? - U - U - - - U U Az inségterhes életet. U - - - U - U U Egy újabb nemzedék előtt U - - - U - U - Évek multán megjelenék. - - - - - U U - Nem őszült ő meg... fürteit U - - - - - UU A gond, a bú kitépte rég. U - U - U - U - "Egy-két garast, egy-két garast!" - - U - - - U - Halk hangja így esedeze; - - U - U U U U S mint szélringatta száraz ág, - - - - U - U - Remegve nyúlt ki két keze. U - U - U - U U A részvét megkérdezte őt: U - - - - - U - `Ki vagy, nyomornak embere! U - U - U - U U Kit sujtoló istenharag - - U - - - U U Ily könyöretlen megvere?` - U U - - - U U S nevét elmondja, s újra esd: U - - - U - U - "Egy-két garast..." - `Megállj, jövel, - - U - U - U U Örök dicsőség gyermeke! U - U - - - U U A bőség szarva födjön el. U - - - U - U U Neved ragyog, miként az ég U - U - U - U - Csillagsugáros éjfelen; - - U - U - U - Mely egykor árván hangozék, U - U - - - U - Bámulja lantod a jelen. - - U - U U U U Jövel tehát! jövel, cserélj U - U - U - U - Bársonyt e koldusrongy helyett; - - U - - - U - Borostyán koronázza főd, U - - U U - U - Dús asztalnál legyen helyed!` - - - - U - U - "O szép beszéd... o köszönet! U - U - U U U - De én semmit sem éhezem, U - - - U - U U És nincsen is szükség reá, - - U - - - U- Hogy elcseréljem rongymezem. U - U - - - U U És a borostyán... oh mi szép, - U U - - - U - Mi jó lehet lángifjunak; U - U - - - U - De száraz törzsön a galyok U - - - U U U - Többé meg nem fogamszanak. - - - - U - U U Hanem ha dobsz egy-két garast: U - U - - - U - Fogaddsza hálaszózatom; U - U - U - U - Mert pénzre vár az asztalos... - - U - U - U - Koporsómat csináltatom." U - - - U - U U
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 8
8
8
8
| | A
A
B
A
| 8
8
8
8
| ^ Visszatérő rím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 8
8
8
8
| | A
B
C
A
| 8
8
8
8
| | A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 8
9
8
9
| | A
B
C
B
| 8
9
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 8
8
8
9
| | A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
B
B
| 8
8
8
8
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|