Salamon Ernő Március című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
A telő vizek partján már a lomb
U  U -  U -   -   -   -  U  -  
új színt kapott a kergetőző széltől,
-    -    U -   U  -  U - -   -  -  
a hó alatt terméketlen zsibong
U  - U -    -  - -  -    U -  
a föld és puha ölelésre kél föl.
U  -   -   U U U U -  U  -   U   

  
Jár mezítláb a játszó zaj csapatja,
 -   U -  -  U  -   -  -    U -  U  
hangos az asszony szája, hogyha mos,
 -  U  U  -   -     - U   -   U  U  
a patakban szennyesét lobogtatja,
U  U -  -    -   U -   U -  -  U  
s a sárga lébe cuppogón tapos.
  U  -  U  - U  -  U -   U U   

  
Vidám az élet új arca ilyenkor,
 U -  U  - U  -  -  U U  -  -   
házból kioson a kehes öreg,
 -  -   UU U  U  U U  U U  
a szeme olyan, mint a zavaros bor,
U   U U U  -    -   U  U U -   -   
s nézése el a messze hegyre megy.
   - - U U  U  -   U  -   U  U    

  
- A tüdővészt, azt ki gyógyítja meg,
  U  U - -     -    U   -  -  U  -   
csak az élettelen dolgok élete örök? -
  U  U  - -  U -   -  U  - U U U -     
kérdi, megfordul és a házba megy,
 -  U   -  -  U  -  U  -  U  U   
ágyába fekszik, piros vért köhög,
-  - U  -   -    U -   -    U -   
s a jövő őszt biztos nem éri meg.
  U  U - -     -  -   U  - U  U  
A

B

C

B

 10

11

10

11

^ Félrím
A

B

A

B

 11

10

11

10

^ Keresztrím
A

B

A

C

 11

10

11

10

A

B

A

B

C

 10

13

10

10

10