Szerző
Salamon Ernő

Salamon Ernő

költő és újságíró

1912. május 15. — 1943. február 27.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 790 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 2.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Salamon Ernő

Árva március

Terülj el bánatom:
furcsa sóhaj,
bujdosó baj,
vénség, görbeség.

Ez, meg az, az útra megy ki,
botorkálgat keseregni;
- Öregen, betegen
élek, szánj meg idegen!

Fuss el szomorú kép,
rádióznak háziurék,
gyepet látsz a közeli
hegyen, zölddel keveri
nap a tavalyi hót.
Száz van, aki rosszat vár,
egy olyan, aki jót.

Állj fel, lábam, állj fel,
jobb vidékre menni,
ez a város börtönöd,
házban harag, kövön köd,
itt nem tud csak sűrű könnyed
könnyen eleredni,
földdel társ nehéz szíved
nekikeseredni.

Vénség, görbeség,
furcsa sóhaj,
színtelen gyom ez a vers,
amilyen az élet:
árvaságban irt nyers,
ácsorgó dal,
gonosz csihány alatt nőtt,
felette karóval.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!