Tóth Kálmán Emberektől eltitkolám című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Emberektől eltitkolám
-  U -  -  -  -  U -  
De sirodnak mind megmondtam,
 U  U -  -   -    -  -   U  
A mit mélyen szenvedek én:
U  -   -  -    -  U U  -    
Vádat, szégyent, nagy titokban,
 - -     -  -     -    U -  -   
Hogy megölőd tán én voltam!
 -    U U -   -  -   -  U   

 
Azt hittem, hogy ki sem hallá,
-    -  -    -    U  -   -  -  
De a fűben volt egy féreg,
 U U  - -   -   -    - -   
Meg egy koldus a kapuban,
 U  -    -  U  U  U U U  
Ezek hallák: mit beszélek,
U -   -  -    -   U  - -   
Föl volt fedve vád és vétek.
 -   -    -  U  -  -   - U   

 
És a féreg - ez az élő
-  U  - U    U  U  - -
Alázat - a föld rögéből
U - U    U  -    U - - 
Idételen hitvány fejét
U - U -   -  -    U -  
Láttam, hogy mint emelé föl,
 -  -    -    -   U U -  U  
Én mellettem - büszkeségből!
-   -  -  -     -   U -  -   

 
És a koldus, temetőnek
-  U  -  -    U U - -  
Kapujában a mint álla, -
 U U - U  U  -   -  U    
Láttam, mi volt szemeiben:
 -  -    U  -     U UU U   
Iszony, vigasz és a hála,
U  -     U U   -  U  - U  
Hogy nyomorubb is van nála!
 -     U U -   -   -   - U 
A

B

C

B

B

 8

8

8

8

8

A

B

C

B

B

 8

8

8

8

8

A

A

B

A

A

 8

8

8

8

8

A

B

C

B

B

 8

8

8

8

8

Alliteráció

Alliteráció











































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom