Szerző

Bozzai Pál

költő, a márciusi ifjak egyike

1829. január 10. — 1852. június 24.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 617 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 1.

Megosztás

Címkék

Bozzai Pál

Zúg a malom...

Zúg a malom altató morajjal,
Nem alhatom, kemény a fejem alja;
Hí a patak édes csevegése,
Lebűvöli álmomat egészen.
Malom és a patak mit csevegnek?
Azt mondják, hogy sorsa az embernek
Mindenektől élni elhagyatva,
Csillagának martalékúl adva.
És a csillag mit felel reája?
Életünk az idők tanitványa,
Olvasatlan puszta lap a lélek,
S kit nem dúlnak vágyak, szenvedélyek,
Kit az élet soha meg nem bánta,
Érdemetlen annak birtokára.
Vágyaid' ha ködbe menni látod
S szenvedélyid mind, mind elhagyának:
Nyugodalmad' akkor megtalálod,
Hátad mögött hagyván a világot
S mint folyót a tengereknek mélye,
Elnyel annak feledékenysége.

Eichwald, 1851. február 3.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom