Szerző

Reichard Piroska

költő, műfordító, kritikus

1884. szeptember 26. — 1943. január 1.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 646 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 1.

Megosztás

Címkék

Reichard Piroska

Egy szobor előtt

London

Oh Pallas Athéne,
ki jönni s tünni láttál ezredévet
a legkékebb éggel és tengerrel szemben:
most éjszak földjén, zárt borus teremben
szemed ép úgy a messzeségbe réved,
mint mikor elnézed kicsinyes sorsát
az alattad zsibongó embergomolynak,
mert te érted a zajt és érted a csendet
s neked mindegy a tegnap és a holnap.

Lásd, az életet én is így nézem:
átható szemmel, messziről, nyugodtan,
a szivem szabályos ütemekre dobban
és soh'se voltam ember egészen...
Óh mondd: ha megjön az utolsó óra
s átlátom a közelt és a messzeséget,
nem fog-e fájni majd későn, hiába
ez a fehér, márványszerű élet,
Oh Pallas Athéne!

Nyugat, 1909/8. szám

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom