Most - midőn Hazám` bús egének
- U - U - - U - -
Bíztatva nyílik szép hajnala,
- - U - - - - U U
Oszol a` sűrű köd, melly hegyének
U U - - - - - U - -
Szent bérczein mélyen fekszik vala;
- - U- - - - - U U
A` komor éj` setéte szétterűl,
- U U - U - U - U -
Rózsás szürkület váltja-fel azt,
- - - U - - U U -
A` vak homály nyájas fényre derűl,
- - U - - - - U U -
`S minden keblet édes remény dagaszt:
- - - U - - U - U -
Szűn a` fülsértő rekedt ének
- - - - - U - - U
A` baglyaké és denevéreké,
- - U - - U U - U -
`S fülmile zeng a` szebb nap` kőltének -
- U U - - - - - - -
Most - én magam vesztegeljek é?
- - U - - U - U -
`S kit kit izzasztván a` köz édes teher,
- U - - - - U - - U -
Ne döngessem Diogénnel hordómat?
U - - - UU - - - - -
Nem Hazám, vétkes ki most hever
- U - - - U - U -
`S tehetvén nem tesz! bírja átkomat!
U - - - - - U - U U
Ím, csak derűlni lássam komor borúd,
- - U - U - - U - U -
- Magamnak nem szükség fénylenem -
U - - - - - - U -
Lássam vígan zőldelni koszorúd,
- - - - - - U U U -
Vedd erőm, vedd éltem`, vedd mindenem!
- U - - - - - - U U
| A
B
A
B
C
D
C
B
A
E
A
E
F
G
F
G
H
F
H
F
| 10
9
11
10
12
9
11
11
10
11
13
9
13
11
9
11
11
9
10
11
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|