Bércek szabad, magányos ormán, - - U - U - U - - Mely a magas egekbe vág, U U U U U - U - Örök hó bársony leplét hordván, U - - - - - - - - Nyit egy csodás fehér virág. U - U - U - U - Feléje halk szellők se járnak, U - U - - - U - U És hozzá el nem hat soha - - - - - - U U Arany heve a forró nyárnak, U - U U U - - - - Sem a tavasznak mosolya. U U U - - U U U Körötte kristálytiszta minden, U - - - - - U - - Csendes, fehér, mint ő maga; - - U - - - U U Büszkén nyit, hervadatlan színben, - - - - U - - - U A bércek hószin csillaga. U - - - - - U U A völgy ölén, lombon, virágon U - U - - - U - U A tavasz édes csókja van, - U U U - - - U - Fenn a nemes virág magában - U U - U - U - U Áll egyedül, tavasztalan. - U U - U - U U
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
B
B
| 9
8
9
8
| | | |
| Alliteráció
|