Egész világ künn a szabadban, U - U - - U U - U A város csöndes, néptelen; U - - - - - U - Sötét lebujban, egy sarokban U - U - U - U - U Ülök görnyedten idebenn. U - - - U U U - A kikelet nem csal ki engem, U U U - - - U - - Sem zöld liget, sem nyári lak, - - U - - - U - Sem az erkélyen vélem szemben U U - - - - - - - Felém mosolygó nőalak. U - U - - -U U Így kimerülve, tehetetlen - U U - U U U - - Nincs semmi vágyam, óhajom; - - U - U - U U A műhely zaja zúg fülemben, U - - U U - U - U A gép visszhangját hallgatom. U - - - - - U U Kábult fejemben úgy zsibong még - - U - U - U - - A tegnap lázas gondja mind, U - - - - - U - És lebilincselt rab vagyok még, - U U - - - U - - Hallom: a gép hogy hí megint. - U U - - - U - Szivemben - érzem - nincsen semmi, U - U - - - - - U Agyamban tompán kavarog; U - - - - U U U Érzem: megszüntem ember lenni, - - - - U - - - U S kereket hajtó kéz vagyok. U U - - - - U U
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
C
| 9
8
9
8
| | A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| | |
|
|