Palágyi Lajos A munkás vasárnapja című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Egész világ künn a szabadban,
U -    U -   -   U   U -  U  
A város csöndes, néptelen;
U  - -    -  -    -  U -   
Sötét lebujban, egy sarokban
 U -   U -  U   -    U -  U 
Ülök görnyedten idebenn.
U -   -   -  U  U U -    

 
A kikelet nem csal ki engem,
U  U U -   -    -   U -  -   
Sem zöld liget, sem nyári lak,
 -   -    U -    -    - U  -   
Sem az erkélyen vélem szemben
 U  U  -  -  -   - -    -  -  
Felém mosolygó nőalak.
 U -   U -   -  -U U   

 
Így kimerülve, tehetetlen
-    U U -  U   U U -  -  
Nincs semmi vágyam, óhajom;
 -     -  U  -  U   - U U  
A műhely zaja zúg fülemben,
U  - -    U U  -   U -  U  
A gép visszhangját hallgatom.
U  -   -    -   -   -   U U   

  
Kábult fejemben úgy zsibong még
 - -    U -  U  -     U -    - 
A tegnap lázas gondja mind,
U  -  -   - -   -   U  -   
És lebilincselt rab vagyok még,
-   U U -   -    -   U  -   -   
Hallom: a gép hogy hí megint.
 -  U   U  -   -    -  U -    

  
Szivemben - érzem - nincsen semmi,
  U -  U    -  -     -   -   -  U 
Agyamban tompán kavarog;
U  -  -   -  -   U U U  
Érzem: megszüntem ember lenni,
-  -    -   -  U  -  -   -  U  
S kereket hajtó kéz vagyok.
   U U -   -  -  -   U  U  
A

B

A

B

 9

8

9

8

^ Keresztrím
A

B

A

B

 9

8

9

8

^ Keresztrím
A

B

A

B

 9

8

9

8

^ Keresztrím
A

B

A

C

 9

8

9

8

A

B

A

B

 9

8

9

8

^ Keresztrím